Többezer sertést öltek le a pestis elleni küzdelemben, de az igazi problémát az okozta – és okozza jelen pillanatban is – hogy az ipari sertéstenyésztőknél a kereskedelmet le kell állítani akkor is, ha a közelben egy háztáji sertéstartónál ütötte fel a fejét a betegség.
„Az elmúlt időszakban megtapasztaltuk, hogy az afrikai sertéspestis gyors terjedése megköveteli a sertéstenyésztési ágazaton belül a háztáji sertéstenyésztés és az intenzív tartástechnológiai megoldásokból profitáló ipari sertéstenyésztés különválasztását. A fertőzött területeken végzett felmérések szerint a kis létszámú, háztáji udvarokban teljesülnek legkevésbé az alapvető járványvédelmi feltételek. Ezek a gazdaságok jelentik tehát a legnagyobb kockázatot. Másrészt az intenzív sertéstenyésztő vállalkozások messzemenően betartják a biológiai biztonsági előírásokat, ezért azt javasoljuk, hogy ha egy településen felüti fejét a sertéspestis, a háztáji sertéstenyésztőkre korlátozódjon az eladás tiltása és a korlátozást ne vezessék be a zárt rendszerben működő ipari sertéstelepekre” – mondja Magyar Lóránd parlamenti képviselő, a Képviselőház mezőgazdasági bizottságának a tagja és a téma szakértője.
A Magyar által kidolgozott koncepció szerint külön kell kezelni azt a helyzetet, ha vaddisznókat fertőz meg a kór, ám amennyiben a fertőzés sem a háztáji gazdaságok, sem az ipari sertéstelepek felé nem terjed tovább, nem indokolt az árusítás tiltása.
„Az ipari sertéstenyésztésben dolgozók folyamatos bizonytalanságban élnek, holott ők minden tőlük telhetőt megtesznek annak érdekében, hogy farmjaikra ne kerüljön be a betegség. Ezzel szemben, különösen a déli megyékben, a háztáji sertéstartás annyit jelent, hogy az állatok a mezőn keresnek maguknak élelmet. Érthető tehát, hogy komoly különbséget kell tenni a járványügyi intézkedések terén a két állattartási mód között” – szögezi le Magyar Lóránd.
Az állatorvos végzettségű politikus által kidolgozott rendszer részét képezi az RMDSZ következő parlamenti mandátumra vonatkozó mezőgazdasági stratégiájának.
